Szűk négy hónapja kaptam meg a pilóta engedélyemet, és jelenleg a negyedik hajóm cockpit-ülésén válik egyre inkább permanenssé a segglenyomatom. Nem, nem tettem tönkre az előzőeket - egyszerűen keményebben dolgoztam, mint eddigi életem során valaha, és valahogy a szerencse is jobban mellém állt, mint bármikor. Elképesztő kimondanom, de mára egy Krait Phantom boldog tulajdonosa vagyok, amit fullosan felszereltem és customizáltam az előttem álló hosszú kalandra, és még ezek után is jól szituáltnak mondhatom magam. Ha belegondolok, hogy pár hónapja még biohulladékot fuvaroztam aprópénzért... Őrület!
Én voltam a legcinikusabb az ilyen közhelyekkel kapcsolatban, de gyerekek: sosem késő valami újba fogni, és akár mindent felborítani érte, ha megvan a kellő motiváció!
Az én motivációm: a saját szemeimmel (a jobb augmentált, ezért fakó kék az eredeti barna bal ellenében) akarom látni a Sagittarius A*-t, a galaxis közepén fenyegetően örvénylő - vagy mit csinálnak ezek - szupermasszív fekete lyukat.
Persze ez csak a végső cél. Egész életemben álmodoztam róla, hogy milyen lenne új csillagrendszereket, égitesteket, csillagködöket felfedezni, egyedül, csak a hajóm társaságában, sok ezer fényévre a civilizált Buboréktól. Most - reményeim szerint - mindezt megvalósítom. És afelé is várakozással tekintek, hogy minél távolabb legyek az emberiségtől és a vele kapcsolatos dolgoktól; bármitől és mindentől, ami az eddigi életemet kitöltötte.
Menekülök, de lelkesen - csillogó szemmel a csillagok közé.
Indulás!
Ez a képem az említett pilóta engedélyből - az első igazolványkép életemben, ami nem gáz. |
És itt az útitársam, Dyna SGS04. Mit gondoltok, az előző három hajómnak mi volt a neve? |
Az én motivációm: a saját szemeimmel (a jobb augmentált, ezért fakó kék az eredeti barna bal ellenében) akarom látni a Sagittarius A*-t, a galaxis közepén fenyegetően örvénylő - vagy mit csinálnak ezek - szupermasszív fekete lyukat.
Persze ez csak a végső cél. Egész életemben álmodoztam róla, hogy milyen lenne új csillagrendszereket, égitesteket, csillagködöket felfedezni, egyedül, csak a hajóm társaságában, sok ezer fényévre a civilizált Buboréktól. Most - reményeim szerint - mindezt megvalósítom. És afelé is várakozással tekintek, hogy minél távolabb legyek az emberiségtől és a vele kapcsolatos dolgoktól; bármitől és mindentől, ami az eddigi életemet kitöltötte.
Menekülök, de lelkesen - csillogó szemmel a csillagok közé.
Bye, motherflippers! |
Indulás!